A WordPress piaci térnyerésének folyamata

/, Ügyfeleinknek ajánljuk/A WordPress piaci térnyerésének folyamata
A WordPress piaci térnyerése cover kép

Az elterjedés okai és az előzmények

Az online piac terjedésével a technológiai-evolúcióban mindenképpen el kellett jönnie egy olyan nyílt forráskódú keretrendszernek, ami mögött valós közösségi erő van, bárki szabadon fejleszthet rá saját igénye szerint és általános célokra könnyen felhasználható. Sok nevező volt az elmúlt évtizedben a piacvezető szerep betöltésére, de a számok alapján egyértelműen a WordPress vitte el az aranyat. Teljesen jogos a kérdés, hogy mi vezetett el idáig és hogyan is lett egy blogmotorból egy széleskörű funkciókkal bíró CMS rendszer? Hogy ez a piaci térnyerés jó, vagy rossz dolog, a cikk végén külön kitérek rá.

Egy kis WordPress történelem

2003-ban forkolták (elágaztatták) a b2 cafelog nevű tartalomkezelő rendszert, ami első sorban egy blogmotor volt, de volt benne pár közösségi funkció is, mint pl. regisztrációs lehetőség, hozzászólások, fájl és fotó management, több domain támogatása, részletes felhasználói jogkörök, “egy-kattintásos install”, mindezt a W3C szabványnak megfelelően, ami gyakorlatilag egyfajta online minőségbiztosítási rendszer annak érdekében, hogy legyen egy hivatkozási alap a kódok megfelelő használatára. Az alap rendszert (cafelog) kb. 2001-ben csinálta 2 srác, név szerint Matt Mullenweg és Mike Little és már ez a rendszer is GNU licence alapokon működött, szóval 2 év alatt összeszedtek annyi tapasztalatot (és közösségi erőt is), hogy bele tudtak vágni a WordPress keretrendszer 1.0-ás verziójának elkészítésébe.

A 2004 ben publikálták a v1.2-es (Mingus névre hallgató) verziót, ami már a plugin architektúrával jött és elindulhatott az alaprendszer bővítése igények szerint, ezen felül itt már lehetett lokalizálni a rendszert (fordítani).

2007-ben a v2.1-es verzióban a changelog alapján már az új (WYSIWYG = What You See is What You Get = “Azt kapod, amit látsz”) tartalomszerkesztő felülettel lehetett szövegeket szerkeszteni, autosave funkcióval, widgetekkel, új felhasználói jogkör szerkesztővel, stb…

2010-ben a v3.0-ás verzióban megjött a sokak által ismert “Twenty Ten” sablon, új API-t használhattunk, akár autmatikus frissítésekkel, egyedi menüszerkesztővel és kijött a Multisite WordPress verzió is.

Nem folytatnám a történelmi leírást, ha valakit részletesen érdekel a téma, vagy csak szeret nosztalgiázni, az megtalálja a fontosabb állomásokat az alábbi hivatalos oldalon. Mára ez a keretrendszer nem csak egy blogmotor, hanem egy komplex tartalomkezelő rendszer lett a bővíthetősége, elterjedtsége és könnyű felhasználhatósága miatt. A bejegyzésem hátralévő szakaszában szeretnék végigmenni azokon a piaci változásokon, melyek azt eredményezték, hogy az internet 29%-a WordPress alatt robog.

Az Automattic team

A céget 2005-ben alapította Matt Mullenweg azzal a céllal, hogy a majdani, WordPressre épülő szolgáltatásokat nagyobb közönség elé tudják tárni. Ez remekül sikerült, a cég azóta számos projekttel büszkélkedhet, amik önmagukban is nagy ütemben terjedtek el a későbbiekben. Aki dolgozott már WordPress-el, annak ismerősek lehetnek olyan brandek, mint a WordPress.com (szolgáltatás), A Jetpack (plugin, egyébként eredetileg a WordPress.com-hoz lett készítve), a WooCommerce (plugin, webshop kiegészítés a WordPress-hez), Akismet (ismert spam-filter plugin), VaultPress (backup plugin és megoldások), Gravatar (Globális avatar rendszer, multi profillal). Ezek között vannak ingyen használható és fizetős megoldások is, igénytől függően.

A team-nek azonban sok non-profit projektje is megy, mint pl. a WordPress.org, a WP for iOS, a WP for Android (mobil applikációk), Buddypress (social bővítmény a WordPress-hez), bbPress (fórum bővítmény a WordPress-hez), de többek között ők rendezik egyébként a WordCamp-eket is világszerte.

Szóval a team maga a hivatalos WordPress és meglepő módon a statisztikai adatokhoz képest nincsenek túl sokan, összesen 633 alkalmazott dolgozik 58 országban (79 különböző nyelvvel). A WordPress.com szolgáltatás havi egyedi látogatóinak száma 175.000.000 látogató, összevetésképp a következő helyezett az Amazon.com, akik 180.000.000 látogatót szolgálnak ki 341.400 alkalmazottal (persze, tudom, hogy teljesen más dolog a kettő minden szempontból, de azért érdekes összevetésnek tartom a statisztikai eredmények szempontjából).

Néhány mai statisztika, számokban

Az elterjedés üteme és a számok egészen elképesztőek. Az 1.5-ös verzió 2005 februárjában már 900.000 letöltést produkált, amiből tisztán látszott, hogy a rendszer velünk lesz még egy ideig. Bizonyításképp, hogy ez mennyire igaz, kikerestem néhány statisztikát, mai adatokkal, hogy legyen egy átfogó elképzelésünk a volumenről és jobban megérthessük a cikkem további részében megfogalmazott konzekvenciákat:

  • A WordPress tartja a legnépszerűbb CMS pozícióját immár 8 éve. A világ összes tartalomkezelő rendszerrel futtatok lapok közül kb. 60%-ban WordPress lapokról beszélünk.
  • A híresztelésekkel ellentétben a rendszer a TOP 100 leglátogatottabb weboldali között is 14,7%-nyi helyet foglal el, számos brand fut a keretrendszerrel, csak néhány példa a nagyobb Brandekre: New York Observer, New York Post, TED, Thought Catalog, Williams, USA Today, CNN, Fortune.com, TIME.com, National Post, Spotify, TechCrunch, CBS Local, NBC és még sok más brand.
  • Az új domainek közül angol nyelvterületen 22%-ban WordPress kerül telepítésre.
  • Átlagosan 165 nap, amíg egy új “major” WP verzió napvilágot lát, eddig egyébként 33 ilyen jelent meg a platform indulása óta a cikk írásának pillanatáig. (Köszi a javítást Szűcs Ádámnak)
  • A WordPress 4.8-as verzióját 60.000.000-an töltötték le eddig hozzávetőlegesen.
  • Az összes WP site közül 81,1% használ 4.x verziót, a többi pedig valamelyik régebbit.
  • 66 ország 535 városában található meg valamilyen WordPress-es csoport.
  • A hivatalos support fórumon 2.100.000+ topic található.
  • Havonta 37.000.000 keresés történik “WordPress” kulcsszóra a Googleben.

További trendek

A Google Trends szolgáltatásában látszanak az elmúlt évek keresési trendjei is, amiből egész sok következtetést ki lehet olvasni a WordPress terjedésével kapcsolatban. Az adatok szerint nagyjából 2010 januárjától utasította a háta mögé az említett CMS a Joomlát (ami addig a legnagyobb vetélytársa volt). Ezután a népszerűsége az egekbe szökött.

A képen látható, hogyan alakultak a Google keresések (trendek) a legnépszerűbb tartalomkezelő rendszerekkel összevetve:

WordPress és a többi CMS összevetése - Google trends

Ha a képre kattintasz, akkor megtekintheted az eredeti összehasonlítást.

Mit jelent ez?

Azt jelenti, hogy a rendszer a CMS-ek piacán jelenleg egyeduralkodó szerepet tölt be. Ez vitathatatlan tény, könnyen ellenőrizhető számokkal alátámasztva. Ezen felül azt is jelenti, hogy a rendszer sikeresen befoltozott egy űrt a piacon és képes volt együtt fejlődni a felhasználói igényekkel. Megváltoztatta a weboldalak készítésével kapcsolatos addigi asszociációkat és valóban elérhetővé tette felhasználói szintű tudással a saját tartalmaink online megjelenését és ezek könnyű kezelését. Ehhez számos nagyszerű ötlet járult hozzá az idők folyamán és ezeket szeretném tematikusan kibontani, mivel így meg tudjuk érteni az egész koncepciót, ami a WordPress mögött húzódik.

Összegyűjtöttem azokat a legfontosabb tulajdonságokat, amik hozzájárultak a piaci térhódításhoz és fontos szerepet játszottak a mai állapotok kialakulásához:

  • A nyílt forráskód
  • A rendszer nagyon-nagyon komoly dokumentáltsága (WordPress Codex)
  • A közösségi erő kihasználása a fejlesztések során (mind erőforrásban, mind ötletek és igények terén)
  • Valóban felhasználó-központú gondolkodásmód, ami akkoriban újszerű elképzelésnek számított, de még ma is szembe megy az általános vélekedéssel
  • A fejlesztések folyamatossága, ütemezettsége, a kompatibilitás biztosítása
  • A wordpress.com ingyenes (self-hosted) platformja
  • A széleskörű funkciók száma (pluginok, témák, és az alap beépített funkciók)

Ezekből párat most külön kiemelek, mélyebb vizsgálatra, mivel érdemes erről beszélni. Bár mindegyik téma külön-külön is megérne egy cikket, mégis szeretném egyben átláthatóvá tenni a folyamatokat.

A nyílt forráskód fogalma

Sokan nincsenek tisztában a nyílt forráskód és a GPL(v2) licencek jelentésével és jelentőségével. A WordPress magyarul az Általános Nyilvános Licencet használja, ami annyit tesz röviden, hogy a felhasználó szabadon felhasználhatja, tanulmányozhatja, másolhatja, módosíthatja és publikálhatja az így kapott (saját) rendszert. 2003-ban már voltak ugyan valóban nyílt forráskóddal és a felhasználást nem korlátozó licencekkel rendelkező szoftverek, de nem volt elterjedt dolog, vállalati szinten még manapság is idegenkedés van a GPL licencekkel rendelkező szoftverek felé, pedig az első szabad forráskóddal rendelkező GNU nevű operációs rendszer már 1984-ben elindult (ezután a GPL és a GNU neve gyakorlatilag egybeforrt). A világ igényei viszont nem egyenlőek a vállalati szférák igényeivel, ezért a WordPress blogmotort már a kezdeti időszakban is teljesen ingyenesen hozzáférhetővé tették.

A nyílt forráskód nem pusztán a jó szándékról szól (persze a mögöttes filozófia mindenképpen pozitív). Számos előnye van annak, hogy bárki továbbgondolhatja és segítheti az alap-projektet, hiszen több ember gyorsabban halad a fejlesztésekkel, szélesebb körben terjed a szoftver és nem mellesleg rengeteg egyedi ötlet kerül a kalapba, melyet aztán közösségi erővel tudnak letisztázni és megtalálni a legoptimálisabb megoldást az adott igényre/problémára. Ezzel szemben a zárt forráskódú szoftvereken adott számú ember dolgozik, jellemzően egy cégen belül és a szoftverek funkcióinak elkészítésében első sorban a haszon van a középpontban, nem pedig a felhasználói igények. Persze ez látszólag sokszor egybe eshet, de rengeteg üzleti döntés van a folyamatban és ez nem minden esetben jár optimális eredménnyel a felhasználókra nézve. Röviden: más a koncepció.

Az a tény, hogy a WordPress nyílt forráskóddal indult el, teret adott a későbbi, 3. fél által történő fejlesztéseknek, melyek merőben meghatározták a popularitását. Nincs korlátozva ezeknél a licence típusoknál az sem, hogy ha valaki ezekre épít, akkor ne húzhatna hasznot az így kapott saját szellemi termékéből. Ez azt eredményezte, hogy amikor a rendszer népszerű lett, sokan erre alapozták üzleti modelljeiket és persze sok nagyon sikeres piactér is alakult (pl. az envato), ahol szintén elég durva statisztikák érhetőek el. Az általam egyik legkedveltebb sablont (az Avadát) pl. 370.000-szer adták el kb. 60 dolláros áron, ami egyszerű kalkulációval is 22.000.000 dollár körül van. Ez a nyílt forráskód nélkül nem valósulhatott volna meg és a haszon tovább tudta boostolni a piacot, ráadásul óriási mértékben.

A rendszer dokumentáltsága

A WordPress összes kódjának kb. 21%-a kommentekből áll, ami már önmagában is jól mutatja a rendszer dokumentáltságát. Természetesen az alkotók nem álltak meg ezen a ponton, egy egész információs raktárat hoztak létre a CMS-ről, ami a WordPress Codex néven ismert, többek között tartalmazza az összes szükséges tutorialt, megérthető belőle a konkrét kódok működése, láthatóak a fejlesztési előzmények és javaslatokat tesz a rendszer helyes használatára. A kérdések 90%-ára, ami a tartalomkezelő rendszerrel kapcsolatos, ott van a Codexben gyakorlatilag, csak tudni kell benne olvasni. Ez elsődlegesen fejlesztőknek készült, de vannak benne kezdőknek szánt tananyagok, hiszen nem csak a kódok működését mutatja be, hanem a felhasználók által kezelhető admin felületet is, vagy éppen a szakszerű telepítést.

Enélkül a rendszer nem tudott volna elterjedni, hiszen a fejlesztőknek aranybánya a dokumentáltság és rengeteg módszer már előre definiálva van a WordPress-ben, amit csak használni kell a későbbiekben. Gyakori hiba kezdő szakembereknél, hogy újra “feltalálják a spanyolviaszt”, miközben 1-2 keresésnyi távolságra komplett megoldásokkal szolgál a Codex az adott problémára.

WordPress közösségi ereje

Közösségi erő

Kétségtelenül a WordPress egyik legnagyobb erénye a közösségi erő, mely szinte minden országban jelen van valamilyen formában. Rengeteg közösségi esemény kerül megszervezésre a világban 2006 óta, amit WordCamp néven ismerhetünk. Eddig több, mint 700 WordCamp rendezvényt bonyolítottak le, 69 országban, 6 kontinensen. Magyar vonatkozásban sajnos WordCamp még nem valósult meg, talán ebben is tudnánk fejlődni a jövőben. Jeremy Herve, az Automattic team hivatalos Jetpack szakértője sikeresen megrendezett néhány meetupot, de a “keménymag” száma (kb 300 aktív fő) sajnos jelenleg elmarad a külföldi trendektől. Itt nyomon követhetőek a Budapesten megrendezett események.

Ennek ellenére szerencsére Magyarország is fejlődik, az elmúlt években számos nagyszerű közösségi kezdeményezés erősödött meg a WordPress népszerűségének köszönhetően. Az egyik ilyen legfontosabb csoport a WPHU, akiknek köszönhetjük a hazai lokalizációt (fordításokat) és rengeteg cikket a témában, köztük a nemrég napvilágot látott kézikönyvet is, ami ingyenesen elérhető itt. A StarGeckoshoz köthető egy szintén ingyenes kezdeményezés, mely egy Facebook helpdesk csoport, kifejezetten WordPress témakörben. A csoport itt érhető el (Hivatalos nevén: WordPress fejlesztők és felhasználók csoportja), mindig szívesen látjuk az új tagokat, legyen szó akár felhasználókról, akár fejlesztőkről.

A közösség természetesen nem csak a csoportokban és a rendezvényekben mérhető, rengeteg hivatalos (és nem mellesleg ingyenes) support lehetőség van a CMS rendszerrel kapcsolatban a neten, de vannak tech-blogok is bőven a témakörben, melyek folyamatos, igényes cikkeket publikálnak nap, mint nap. Ezen felül rengeteg cég és szabadúszó gyárt kifejezetten ingyenes pluginokat, témákat, erősítik a közösséget (pl. github) és természetesen anyagi haszonszerzés céljából is egyre több fejlesztő csatlakozik a WordPress világához.

Felhasználó-központú gondolkodásmód

Személyes véleményem, hogy a legnagyobb “dobás” az volt a WordPress történelmében, hogy már a kezdetekkor egy egyszerűen kezelhető rendszer létrehozása volt a cél és azóta is kitartanak emellett. Figyelembe vették, hogy az átlag felhasználó tudásához mérten tökéletesen tudja managelni a tartalmait és magát a rendszert is. Egyszerű beállításokkal, közérthető és lokalizált admin felülettel és nagyszerű supporttal (hivatalos és nem hivatalos) érték el, hogy mára már tényleg bárki építhet magának egy könnyen kezelhető blogot. Ebben nagy szerepet játszott a wordpress.com szolgáltatása is, de erről külön menüpontban írok a cikk későbbi részében.

A felhasználó-központúság piaci értelemben is azonnal megjelent a CMS rendszer terjedésével. A WordPress lett az egyik legjobb általános igényre-szabott tartalomkezelő rendszer, nagyon jó ár/érték aránnyal. Olyanok számára is elérhető lett (akár ingyenesen is) egy saját weboldal, akiknek addig nem. Egy fizetős WordPress téma, supporttal egy népszerű online piactéren (pl. envato) manapság kb 60 dollárba kerül, ami köré ki lehet alakítani egy átlagos funkcionalitású oldalt, bármilyen témakörben.

Mára ott tartunk, hogy programozói tudás nélkül is létre lehet hozni weboldalakat különféle (pl.: drag & drop) módszerekkel, egy átlagos SEO-val, könnyű kezelhetőséggel, jó ár/érték aránnyal. Ez mára már valóság (tisztában vagyok vele, hogy sokan most csóválják a fejüket). Az, hogy ez jó-e vagy éppen rossz, az a cikk későbbi részeiből kiderül, amikor levonjuk a tanulságait a jelenleg kialakult piaci helyzetnek.

A fejlesztések folyamatossága, ütemezettsége, a kompatibilitás biztosítása

A WordPress az elterjedtsége előnyeivel természetesen szembesült ennek a ténynek az összes hátrányával is. Az a tény, hogy mára már bárki képes összekattintgatni egy weboldalt, természetesen nem egyenlő azzal, hogy az oldal biztonságos, gyors és funkcionális marad hosszabb távon is. A rendszert jelenleg is sok támadás éri, hiszen a neten található lapok egy része nem körültekintően van leprogramozva, aminek sok vonzata van.

Ezért is terjedt el fejlesztői körökben az a tévhit, hogy a “WordPress nem biztonságos, vagy éppen nem elég gyors, stb…” Maga az alaprendszer elég biztonságos, erről gondoskodik az egyre sűrűsödő frissítési ütem, amik közül rengeteg a rendszer alapvető biztonságáért felelős. Természetesen iparág épül arra, hogy WordPress weboldalakat törjenek fel haszonszerzési célzattal különböző csoportok, botnetek és mivel itt nyílt forráskódról van szó, mindig van aktuális exploit (sebezhetőség), elavult rendszer, vagy épp a 3. fél hiányosságaiból adódóan (pl.: pluginok, témák) rossz kódminőségű rendszer. Ezért is találták ki az automaikus frissítések bevezetését (ráadásul verzió-áganként) és a beta verziókat is jóval előre publikálják a készítők annak érdekében, hogy a 3. féltől származó kiegészítőket is hozzá lehessen igazítani az alap rendszerhez. Ez természetesen a gyakorlatban nem mindig sikerül, de a populárisabb fejlesztő cégek azért ügyelnek erre…

Jelenleg is folyamatosan készülnek a frissítések a rendszerhez és ez a jövőben sem fog változni. A rendszer kezelése az egyszerűség irányába halad, miközben a funkciók bővülésére és modernizálására lehet számítani, a megfelelő biztonság mellett. A fejlesztőknek is egyre könnyebb a dolguk, egyre több eszköz áll a rendelkezésükre saját rendszereik monitorozására és fejlesztésére, egyre gyorsabban és jobb minőségben lehet weboldalakat építeni.

WordPress.com - Weboldal pár kattintással

A WordPress.com szolgáltatás

Az egyik legnagyobb ötlete az Automattic csapatnak kétség kívül a WordPress.com (figyeljünk a domain végződésre) szolgáltatás elindítása volt. Ez a népszerű CMS rendszerre épülő publikáló platform, de teljesen ellenőrzött körülmények között, még jobban leegyszerűsítve a felhasználó számára a technikai részt. Magyarul: ők hostolják, ők tartják karban és frissítik, ők vállalják az összes technikai dolgot és neked (mint felhasználónak) csak a tartalmakra kell figyelni és managelni a saját rendszeredet. Ne keverjük össze tehát ezt a szolgáltatást az eredeti, nyílt forráskóddal rendelkező és szabadon telepíthető verzióval, mert vannak különbségek a működésben.

A szolgáltatás jóval kötöttebb, mint a WordPress.org-ról letölthető és bárhova telepíthető self-hosted változat, aminek számos oka van. Olyanok, mint: biztonság, sebesség, kódminőség ellenőrzése a témákban, pluginokban, kompatibilitás, stb… A lényeg, hogy egy olyan nagy terhelés-bírású rendszert hoztak létre, ami tényleg néhány kattintással létrehoz egy saját weboldalt a felhasználónak, amit nagyon könnyen (felhasználói tudással) tud majd használni és a legjobb az egészben, hogy mindezt teljesen ingyen. Természetesen vannak fizetős részei a WordPress.com-nak is, például ha egyedi domain címet szeretnél, azért fizetned kell, néhány téma és plugin is fizetős, illetve van egy WordPress.com VIP szolgáltatás is az igazán nagy brandeknek, akik használják is előszeretettel egyébként (NEW YORK POST, Spotify, People, CNN, UPS, THE SUN, Microsoft, TED, Time, Facebook, stb…)

Elképesztő számokat produkált a szolgáltatás és szinte exponenciális ütemben bontotta ki szárnyait is. Egy frissebb adat szerint 22,17 milliárd(!) egyedi oldalletöltésről van szó és nagyjából 50.000 új weboldal kerül publikálásra naponta(!). Ez 71%-ban angol nyelven születik, de egyébként minden országban használják. Nem részletezném tovább a statisztikai adatokat, de mindenképp megdöbbentő az az adatmennyiség, ami kezelésre kerül naponta a keretrendszerben.

A széleskörű funkciók száma

A nyílt forráskódból adódóan természetesen már a kezdetekben is rengeteg fejlesztő próbálta a saját igényei mentén fejleszteni a rendszereit. Erre az igényre a WordPress olyan módon reagált, hogy elég hamar modulárissá tette a rendszert és különböző rétegekben gondolkodva lehetőség nyílt pluginok és témák fejlesztésére, melyek egyszerű módon ki-be kapcsolhatóak. Ez nem volt nagy újdonság a CMS-ek mezőnyében, de köszönhetően a korrekt dokumentáltságnak, a hivatalos plugin (és theme) könyvtárnak, nagyon sok egyedi igény is lefedésre került a rendszerben. Manapság nagyon kevés olyan funkció van, amit ne lehetne valamilyen plugin formájában megtalálni, egy mai adat szerint 53 083 plugin van a hivatalos WordPress plugin adatbázisban, ami bárki számára azonnal letölthető. Ezek között természetesen vannak nem frissített és gyenge kódminőségű, sőt olykor kifejezetten veszélyes bővítmények is, de a közösségi erő itt is megjelenik: lehet véleményezni (rating), hozzászólni, sőt mindegyik pluginhez support felületek is vannak, tehát meg lehet mondani 1 perc alatt, hogy vajon mennyire használható egy adott plugin.

Ezen felül rengeteg külső piactér alakult az idő múlásával és rendkívüli méretű iparág alakult a különböző funkciók lefedésére és a felhasználók kiszolgálására. A codecanyon.net-en (envato piactér) például 6,177 WordPress plugin található meg, hivatalos supporttal, frissítésekkel és pénz-visszafizetési garanciával. Volt szó a különféle sablonokról is, itt is nagyon széles a választék és az utóbbi években nagy technológiai fejlődést tapasztaltam ezek kódminőségében is.

A piacra gyakorolt hatása és a WordPress megítélése

A WordPress átformálta a “weboldal készítés” szegmenst és sokan nem örülnek ennek. Rengeteg szolgáltatás feleslegessé vált és az árak is lefelé tolódtak a terjedés korai időszakában, nem beszélve azokról a cégekről, akik hasonló koncepciókat árultak pénzért (gyakran túlárazottan, hiszen nem volt érdemi konkurens a piacon) Természetesen itt folyamatokat kell elképzelni, személyes véleményem szerint a piac most is egyfajta “átállási” szakaszban van.

A dinamikus terjedéssel a nyílt forráskód szerepét is megértették a felhasználók és a fejükben átértékelődött a weboldalak értéke is. Tapasztalták, hogy ingyen is sok megoldás elérhető. Ezt nevezhetjük “realizálódásnak” is, hiszen a technológia fejlődése magában hordozta, hogy a weboldalak elkészítése is egyszerűsödni fog, ezáltal olcsóbb és mindenki számra könnyebben elérhető lesz. Ezt a folyamatot erősítette az a tény, hogy az IT szektorban gyakran a laikusok számára megfoghatatlan tényezőkön múlt az árazás és emiatt az árképzés nagyon szórt volt, változó eredmény (pl.: kódminőség) mellett.

Magyarországon is érezhető a piaci trendek módosulása, hiszen egy átlag KKV az ügynökségi árakkal nem tudott optimálisan megtérülő rendszereket terveztetni és sok cég olyan koncepcióban épített weboldalakat, hogy teljesen magukhoz láncolta az ügyfeleket (saját tulajdonú, zárt forráskódra épülő CMS rendszerekkel) és visszás ügyfél-kezeléssel, túlárazott szolgáltatásokkal. A nyílt forráskód terjedésével ezek a piaci gátak felengedtek (ez a folyamat nálunk még javában zajlik) és az ügyfelek is jobban mérlegelték a lehetőségeiket, meghozták a megfelelő

Természetesen ez a folyamat mély piaci ellentéteket szült, hiszen a WordPress első sorban pont azt a szegmenst szorította ki magának a jó ár/érték arányú megoldásaival, ami talán a legszélesebb körű, legáltalánosabb igényű és legkönnyebben leprogramozható weboldalakat igényelte. Ezek voltak azok a céges landingek, blogok, magazinok, vagy éppen sima contact-oldalak, amiket minden piaci résztvevő (értsd: fejlesztő cégek) nagy haszonnal és gyorsan tudtak realizálni. Így hamar beindult a marketing gépezet és a WordPress rendszerek legnagyobb hátrányai is terítékre kerültek.

A WordPress hátrányai

A WordPress hátrányai, tévhitek és félreértelmezések

Mivel a WordPress alapvetően egy tartalomkezelő (blog) motornak indult, ezért érthető, hogy a felhasználásának nagy része is erre korlátozódott a terjedés korai szakaszában. A különféle előnyeit felismerve azonban egyre bővült a funkcionalitása és mivel jó ár/érték aránnyal lehetett megvalósítani a fejlesztéseket sokan olyan felhasználási területeket is lefedtek, amik a korai célokban nem jelentek meg (pl.: webshop, fórum, social megoldások, stb…). Mindenképp ajánlom, hogy különítsük el az alaprendszer és annak felhasználása közötti hátrányokat, az első tényező ugyanis egy kontrollálható dolog, míg a második egy piaci tényező, ami a felhasználókon múlik. Ezeket a hátrányokat csak a teljes folyamat ismeretében lehet jellemezni, ezért is lett ilyen terjedelmű ez a cikk.

Néhány hátrány előnyként indult a rendszer történetében, csak néhányat kiemelek ezek közül:

  • A könnyű kezelhetőség, megfelelő dokumentáltság és “kész megoldások” azt eredményezték, hogy sokan egyszerű felhasználói alapismeretekkel is számos gyenge kódbázisú (sebezhető, nem-frissített, lassú, hibákkal teli) weboldalt csináltak (self-hosted) és gyakran árulták is ezt, mint szolgáltatást. A WordPress az anyagi haszonszerzést engedélyezi a GPL licence alapján, tehát ez ilyen szempontból nem bűn, csak etikátlan és a vevő megkárosítása, illetve gyakorlatilag a piac rombolása (a kiemelkedően alacsony árképzés miatt). Ez mindenképpen nagyon negatívan hatott a WordPress megítélésére, mivel ma is rengeteg elavult, sebezhetőségekkel teli lap van a weben, köszönhetően ennek a globális folyamatnak.
  • Az alaprendszer nyílt forráskódjából adódóan bárki fejleszthetett sablonokat és pluginokat a rendszerhez és feltehette azt a publikus adatbázisba is, ahol gyakorlatilag szűrés nélkül letölthetővé vált. Ennek számtalan előnye mellett van néhány hátránya is, mint például a változó kódminőség, a frissítések gyakori hiánya és néhányan természetesen károkozási célzattal is tettek fel különféle munkákat. Mára inkább a haszonszerzés a jellemző, a jól frissített és jól funkcionáló pluginok többsége ingyenesen is letölthető, de gyakran fizetni kell a teljes értékű verziókért, ami önmagában ugyan nem probléma, de kezdenek eltűnni a jó minőségű és ingyenes megoldások, ami egy szomorú tény.
  • A WordPress alap funkcionalitását drasztikus mértékben kellett kibővíteni, hogy megfeleljenek a változó felhasználói (és fejlesztői) igényeknek. Ezt ráadásul a “visszafele-kompatibilitás” elve alapján kellett elvégezni, hogy az aktuálisan futó rendszereket ne kelljen teljesen áttervezni. Így egy olyan kódbázis lett az eredmény, ami nem a legmodernebb megoldásokat használja és nem mindig optimális. Ebből adódóan nem is felel meg minden célra, de ezt nem róhatjuk fel neki, hiszen általános célokra tervezték egy sima blogmotornak.
  • A drasztikus terjedési ütemmel egyre jobban megérte feltörni is a WordPress oldalakat, hiszen sebezhetőségek minden verzióban voltak, nem beszélve a 3. fél által nyújtott lehetőségek sebezhetőségeiről és a laikus felhasználók által készített nem-biztonságos lapok tömegeiről. Hamar megjelentek az automatizált botnetek, amik kifejezetten a WordPress lapokra specializálódtak. A rengeteg sikeres törés miatt sokan elkönyvelték a CMS-t a “könnyen törhető” kategóriába, de itt a legtöbb esetben inkább konfigolási és egyéb technikai, szakmai hibáról volt szó, mintsem az alaprendszer biztonságáról, amire egyébként minden frissítésnél kiemelt figyelmet fordítanak a fejlesztők.

A WordPress-nek is, mint minden rendszernek, megvan a maga rendeltetése és ebből kifolyólag a rendeltetésszerű használata is. Nem optimális választás minden felhasználási célra és ezt figyelembe kell venni már a kezdetekkor is. Ezek a hátrányok felfoghatóak technológiai lépcsőfokokként is, amik nagy valószínűséggel egy ilyen volumenű rendszer életében mindenképp megjelentek volna. Tökéletes rendszer egyébként sincs, a biztonság kérdésköre például egy örök harc a felek között és mindenkinek egyéni felelőssége van a saját adatai megvédése érdekében.

Sok fejlesztő, akik nagyvállalati, ügynökségi szférában mozognak, a rendszer hátrányaira fókuszálnak és általánosítanak. Ezer alkalommal hallottam már korábban, hogy a WordPress lassú, nem-biztonságos, optimalizálatlan, nehézkes fejleszteni az irányelvei mentén, nagy a karbantartás igénye stb… Ezek az érvek mind igazak lehetnek, ha nem figyelünk rájuk oda kellő tudatossággal a lap elkészítése során. Az sem véletlen, hogy a WordPress fejlesztők is eléggé szórt árazással dolgoznak, hiszen egy “high-end” (nagyon magas kódminőségű, egyedi) WordPress sablon nyilván több időbe és energiába kerül, mint egy 60 dolláros “gyári téma”. Szerencsére a piac kellően nagy ahhoz, hogy minden céges koncepció érvényesülni tudjon és egyébként a felhasználói igények is teljesen változóak.

Mivel a WordPress szándékán kívül megteremtette saját, konkurens piacát is, ezért ezek az említett hátrányok (és még sok más is) gyakran torzítva és felerősítve kerülnek tálalásra annak érdekében, hogy befolyásolják a laikus felhasználót. Fontos megérteni, hogy a WordPress rendszereket is a megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel kell összerakni és ez a gyakorlatban nem olyan könnyű, ha valóban igényes eredményt szeretnénk. Rá kell áldozni az időt és energiát, figyelni kell a közösségeket, karban kell tartani a rendszerünket, kell egy kis arculat és néha egyedi kódok is. Ezen felül a felhasználó feladata még a tartalmak kezelése, sok esetben a marketing és sorolhatnám. Hiába egyszerűsödnek a rendszerek nagy ütemben, ha a feladatok száma mégis nő egy vállalkozás számára. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy mérlegeljük a lehetőségeinket és bízzuk profira a weboldal készítést, vagy vegyük igénybe pl. a WordPress.com szolgáltatását és így nem kell foglalkoznunk a technikai problémákkal, hanem arra használhatjuk a rendszert, ami a fő funkciója: a tartalmaink kezelésére.

Következtetések és a jövő

A WordPress fejlesztése biztosított, a számok folyamatosan nőnek és a cikk megírásának pillanatában én személy szerint már az új WordPress v5.0-át várom, az újragondolt tartalomszerkesztési lehetőségeivel. Úgy gondolom, hogy a piac önszervező mechanizmusai tökéletesen működnek és továbbra is az igények határozzák meg azt, hogy merre történjenek a változtatások.

A piacon jól elkülönülnek az általános és az egyedi igények. Mára megfelelő választás lett egy egyszerű céges lapra a WordPress, hiszen minden tekintetben optimális megoldás. Az egyedi funkcionalitású rendszereket pedig jellemzően nem WordPress-re fogják építeni a fejlesztők a jövőben sem, mivel egyrészt nem érné meg (túl nagy fejlesztés lenne), másrészt rengeteg célspecifikus megoldás van már kulcsrakész állapotban különféle igényekre, sokszor nem megtérülő újra feltalálni a spanyolviaszt.

Sokak szerint a hazai árakat “szétverte” a WordPress terjedése, én azonban ezzel a véleménnyel nem tudok azonosulni. Mindig lesz egy olyan réteg, aki nem hajlandó egy bizonyos összegnél többet adni egy szolgáltatásért vagy termékért és ez nincs másképpen a Weboldalak tekintetében sem. Őket kevésbé érdekli a minőség és inkább ár-orientáltak, sokan ingyenes tartalomkezelő rendszert választanak és maguk oldják meg a honlapjukat (pl. WIX, vagy a különböző egyéb blog-platformok). Ők még nem értik a weboldalak valós szerepét és csak egyfajta online-névjegykártyaként tekintenek erre, mintsem egy pénztermelő gépezetként és ennek megfelelően is foglalkoznak a kérdéssel. Sajnos sokan kihasználják ezeket az embereket és felhasználói-szintű ismeretekkel árulnak nekik alulárazott WordPress alapú szolgáltatásokat, így rontva a CMS megítélését. Hitem szerint ők kikopnak majd, hiszen egy-egy rossz befektetés után az ügyfelek is megértik, hogy ha többet áldoznak a weboldalukra (anyagi értelemben, időben és energiában is), akkor jóval többet profitálhatnak is belőle.

Van azonban a másik oldal, akik optimális, reálisan árazott szolgáltatást árulnak WordPress alapokon és le tudják fedni a hazai KKV szektor általános igényeit. Nekik minden bizonnyal jelenleg is sok munkájuk van, hiszen a piacon általános szakember-hiány van jelenleg, relative magas átfutási időkkel. Úgy gondolom, hogy ezeknek a cégeknek/vállalkozóknak a száma emelkedni fog és egyre több szempontnak megfelelő megoldásokat tudnak majd gyártani a jövőben. Egyre többen adnak vissza valamit a közösségnek is és örömmel látom, hogy az ügyfelek is egyre tájékozottabbak és egyre pontosabban megfogalmazott célokkal szeretnék megvalósítani ötleteiket.

Nem gondolom, hogy feltűnhet egy másik nyílt forráskódú CMS a közeljövőben, ami nagy hatást gyakorolna a jelenlegi piaci elrendezésre és azt sem gondolom, hogy valamelyik már létező CMS megerősödne. Én egyébként örülnék neki, ha lenne ilyen, mert a konkurencia mindig egészséges állapotban tartja az erőviszonyokat. Jelenleg a WordPress egyeduralkodása még erősödőben van és nem igazán látszódik, hogy hol a határ ennek tekintetében. Ha érdekel titeket a téma és lenne kedvetek csatlakozni egy Facebook csoporthoz, ahol bővebben lehet informálódni a témával kapcsolatban, jelentkezzetek itt!

Szerinted rosszul gondolom? Üzenj nekem a kapcsolati menüpontunkon, vagy a csoportomon keresztül és beszéljük meg!

2017-12-15T09:25:50+00:00 2017 november 22.|Technológia, Ügyfeleinknek ajánljuk|